Dr. Kiszely István honlapja |
|||||
| Tudományos életrajz | Tagságok | Külföldi munkahelyek | Publikációs jegyzék | A benedekfalvi Kiszely-család története | A magyar nép őstörténete |
A benedekfalvi Kiszely-család rövid története |
A Kiszely-család ősi birtokadományos család, amely közös törzsből származik a Bobrovniczky és a középsőmalatini Pethő családdal. Őseik Izumbar íjász és Hough kőfaragó, akik 1262-ben IV. Béla királytól Liptóvár aljában három ekényi földet nyertek adományba. Az adományt 1341 március 31-én Róbert Károly király megerősítette. Zsigmond király 1399. évi augusztus 11-én László fia Péter részére adományt adott Hadász birtokra (Hodász más néven Houghfelde, később Bobrovnik (hód, szlovákul:bobrok) Liptószentmiklóstól 15 kilométerre nyugatra, ma Bobrovnik, Szlovákia), ahonnan Benedek de Hadász a nevét veszi, majd a család 1438 óta a Kissel (Kyszel) családnevet kezdi használni. Benedek dédunokája Mihály birtokot szerez a Hauch Polkó utódai által alapított Benedekfalván (Liptószentmiklóstól 5 kilóméterre keletre) és 1511 óta Benedekfalvy alias Kiszely nevet kezd viselni. 1578 március 12-én Pozsonyban Rudolf király új adományt ad Benedekfelvára Kiszely Péternek, unokatestvérének Simonnak és Gáspárnak, valamint Detrich, Luby, a Dluholuczky és az Andreánszky családok tagjainak. A család innen veszi az előnevet.
A Kiszely-család címere: kékben zöld halmon arany fészkén űlő, fiait saját vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A mai Kiszely nevet viselők mind az egyetlen, a családját 1262-ig visszevezető Liptó és Árva vármegyei Kiszely-család leszármazottai, akik különböző időkben költöztek Felvidékről részben Szarvas, részben Eger, majd más magyar városokba és környékükre. A Kiszely családban hagyomány volt a sok fiúgyermek, akik közül az elsőszülött fiút jogra tanították, a másodszülttből katona lett, akit a hazának adtak. A család szétrajzását és története és a Kiszely-család szerteágazó családfája jó összefoglalásban megtalálható: Szluha Márton: Liptó vármegye nemesi családjai című monográfiájának (Heraldika Kiadó. Bvudapest. 2000) 255-275. oldalán. A feltehetően első nemesi oklevél eredeti példányát az Országos Levéltár őrzi.
|